A jógáról már szinte mindenki hallott, ami nem meglepő, hiszen több mint 5000 éves tudományról - rendszerek együtteséről - van szó, melynek testgyakorlati része mára a testnevelés legkülönbözőbb színtereibe is beleivódott. Az ismeretek azonban még mindig csak a felületesség szintjén vannak, többen egyfajta misztikus tudománynak vélik. Az európai ember számára nehéz mit kezdeni ezzel a fogalommal, szellemiséggel, hiszen sokáig nem is voltak hiteles források a jóga mibenlétéről. Az értelmezések közül megemlítenék egy párat, melyek Dely Károly könyvében lelhetők fel: 

„Dr. Baktay Ervin szerint a jóga nem egyéb, mint a gondolkodás tudatos irányítása. Yesudian a jóga szót kétféleképpen magyarázza: A jóga a szankszkrit ...

Jóga és coaching?

Igen.

E kettő véleményem szerint egy tőről fakad. A belső tudás, az “aha” élmény megélése mindkettőben ott van. Jómagam több, mint 10 éve oktatok jógát különböző korosztályoknak, és én is gyakorlom a jógát rendszeresen. A leglelkesebb jógások azonban mindig is az óvodások, kisiskolások illetve a tinik voltak. Ez a rajongás nem véletlen.

Pedagógus szemmel tekintve a gyerekjóga valójában egy igen célzott, és hatékony  személyiség illetve mozgásfejlesztő eszköz. Jótékony hatásai szerteágazóak. A gyerekjógában megfelelő mértékben ötvöződik a fizikum, és a psziché “karbantartása”, melynek hatására a szomatikus betegségek előfordulásának esélye a minimálisra csökkenhet, és egy ...

Hazánkban még kevésbé ismert ez a technika, mely külföldön számos országban, iskolában, felsőoktatási intézményben már elfogadottá vált. A coaching módszertana már széles körben elterjedt Magyarországon, azonban a gyerek coaching területe csak most alakul. Maga a coaching folyamat gyerekek esetében főként megoldásközpontú, ez azért pozítv előmenetelű, hiszen nem a problémákat kell feszegetni, nem kell folyamatosan felidéznie a gyereknek a nemkívánt állapotot, és nem kell faggató kérdéseket sem feltenni. A coaching folyamat nem a múltra összpontosít, hanem a jelenben dolgozik és a jövőre fókuszál. Zsenialitása abban rejlik, hogy nem tanácsadás, és nem pszichológusi mélylélektani munka, hanem támogatása azon önismereti, ...

Daniel Goleman szerint:

 Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk érzéseinket és mások érzéseit felismerni, önmagunkat motiválni, érzelmeinkkel önmagunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni.

1. AZONOSÍTÁS

Ahhoz,  hogy az érzelmeket megtanuljuk megfelelően kezelni, először is fel kell tudni ismerni őket. Ha most megkérnélek, hogy sorold fel a most eszedbe jutó érzelmeket, vajon miket mondanál? Öröm, harag, félelem? Vagy düh, és csalódottság? Vagy esetleg még több eszedbe jutna? Aggodalom, szégyen, elégedettség, undor, csodálkozás? Vagy még több: elkeseredettség, hála, szomorúság, ijedtség, bosszúság, izgatottság stb.? Ugye milyen sok van? Úgy gondolom, hogy elég nehéz pontosan ...

Előző cikkemben említettem a különböző intelligencia fajtákat, melyek szoros összefüggésben állnak azzal, hogy egy gyerek hogyan, milyen úton-módon nevelhető, fejleszthető a leghatékonyabban. Az ő saját egyéni „nyelve” az, amit a legkönnyebben megért, beszél, tanul és használ.

Mindannyian más erősségekkel, készségekkel, kompetenciákkal születtünk, és teljesen természetes, hogy minden gyerek más-más területen „beszél”, és teljesít jobban. Ezt azért fontos tudni, mert ettől igen nagymértékben függ a tanulási folyamat sikeressége, a harmonikus személyiségfejlődés.

 Aki verbálisan erős, annak inkább rímekbe szedve, akár elverselve, mesébe öltve célszerű átadni az információt, akinél pedig inkább a ...