Az érzelmi intelligencia alakulásának elősegítése játékokkal 2.rész
Daniel Goleman szerint:
Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk érzéseinket és mások érzéseit felismerni, önmagunkat motiválni, érzelmeinkkel önmagunkban és emberi viszonylatainkban megfelelően bánni.
- AZONOSÍTÁS
Ahhoz, hogy az érzelmeket megtanuljuk megfelelően kezelni, először is fel kell tudni ismerni őket. Ha most megkérnélek, hogy sorold fel a most eszedbe jutó érzelmeket, vajon miket mondanál? Öröm, harag, félelem? Vagy düh, és csalódottság? Vagy esetleg még több eszedbe jutna? Aggodalom, szégyen, elégedettség, undor, csodálkozás? Vagy még több: elkeseredettség, hála, szomorúság, ijedtség, bosszúság, izgatottság stb.? Ugye milyen sok van? Úgy gondolom, hogy elég nehéz pontosan definiálni, és elkülöníteni őket, nemhogy tudatosan kezelni… Kora gyerekkorban azzal tudom a legjobban elősegíteni az EQ alakulásának folyamatát, hogy segítek a gyerekemnek tudatosítani, és beazonosítani az alapvető érzelemfajtákat (pl.: boldogság/öröm, harag, düh, félelem, szomorúság.) Például, ha észreveszem rajta, hogy szomorú, és épp sírni készül, vagy akár már sír is, mert valami rossz dolog történt vele, akkor elmondom neki, hogy „tudom, milyen rossz lehet most neked, és én is nagyon szomorú voltam, amikor, a kedvenc barátom elköltözött a városból. Én is sírtam…” Ezzel a módszerrel szépen lassan megtanulja a gyerek, hogy bizony vannak olyan érzelmek, melyeket nehéz megélni, mert negatívak és szembesül azzal is, hogy nem csak ő volt szomorú, vagy félt, hanem megnyugvással veszi tudomásul, hogy Anya és Apa is szokott dühös lenni, meg szomorú is, és ez teljesen normális.
- DOBÓKOCKA
Ezzel a teljesen egyszerű eszközzel is könnyeden, játékosan lehet segíteni az érzelmek tudatosítását gyerekeknél. Sima fehér papírra rajzoljátok fel egy dobókocka sablonját, majd vágjátok ki. A dobókocka oldalaira rajzoljátok fel az alapvető érzelmeket. (Mosolygós fej, szomorú fej, sírós, félős, dühös, stb.) Ezeket előtte célszerű megbeszélni a gyerekkel/gyerekekkel, de persze a legjobb, ha együtt, közösen készítítek el. A kész kockát tudjuk úgy használni, hogy dobunk vele, és ami felülre kerül, arról kell beszélni. Feltehető kérdések (boldogság/öröm esetén):
- Ma mikor voltál boldog, minek örültél?
- Mitől érzed magad boldognak?
- Mi tenne boldoggá?
- Ha boldog vagy mit csinálsz?
- Honnan veszed észre, ha valaki más boldog?
- Honnan tudod Te, hogy boldog vagy?
- Mit érzel a testedben, ha boldog vagy? stb.
A kérdésfélék persze mindig az érzelem minél pontosabb meghatározására, tudatosítására, felismerésére irányuljanak. Nagyon fontos, hogy mindig figyelemmel, és közbeszólás nélküli elfogadással hallgassuk meg a gyereket! Egy másik variációban használhatom úgy is, mint egy hangulatikont, hogy a gyerek kiteheti az asztalára, hogy mikor miként érez, ezzel jelezheti nekem, és másnak, hogy ő most milyen passzban van.
- KÉPVÁLOGATÓ
Ezt a játékot óvodában használtam a legtöbbet, de otthon, családi környezetben is teljesen jól alkalmazható. Vágjunk kis sok színes fényképet magazinokból, melyeken emberi arcok, gesztusok, testtartások láthatók. Természetesen itt is alapvető érzelmek jelenjenek meg. Csináljunk két csoportot, és jelöljük a két a csoportot valami egyértelmű jellel (pl.: mosolygós, és szomorú jel). Az egyikhez a pozitív érzelmeket ábrázoló képeket, a másikhoz pedig a negatívakat kell a gyereknek/gyerekeknek kigyűjteni, csoportosítani. Amikor készen vagyunk a csoportosítással, sorra vehetjük a képeket egyesével, közben ismét feltehetjük a kis coaching kérdéseinket:
- Mit ábrázol a kép?
- Miért ebbe a csoportba tetted ezt a képet?
- Miért gondolod, hogy a képen szereplő ember boldog/szomorú?
- A te arcod milyen, amikor boldog/szomorú?
- Te mikor vagy boldog/szomorú?
- Mit tanácsolnál neki?
Ezzel a játékkal könnyen megtaníthatjuk, hogy hogyan kapcsolódik össze az adott érzelem, és annak külső megnyilvánulása az arcon, testtartáson.
- SZERETEM - "NEM SZERETEM"
Ez a módszer is nagyon jól alkalmazható óvodában is, de otthon is nagyon jól el lehet vele tölteni az időt. Kérjük meg a gyereket/gyerekeket, hogy rajzolják, vagy írják le a lap egyik oldalára azokat a dolgokat, amelyeket szeretnek, a másik oldalára pedig azokat, amelyeket nem. Meg fogtok lepődni, mennyire pontosan tudják a gyerekek, hogy mi az, ami számukra örömöt, és pozitív töltetet hoz, illetve mi az, amit nagyon is utálatos dologként élnek meg. Ha otthon, családi környezetben csináljuk, célszerű nekünk is leírni egy papírra a saját szeretem- "nem szeretem" dolgainkat, hogy aztán összevethessük őket.
- MESE és MONDATBEFEJEZÉSEK
Kezdjünk el egy egyszerű történetet. Például: „Panka reggel jókedvűen ébredt ma, mert tudta, hogy aznap van a születésnapja és Anyukájával együtt elmehetnek a kedvenc játékboltjába, hogy megvehessék az a játékot, amit már hetek óta kinézett magának. Amikor odaértek a boltba, és megkeresték az eladót azonban kiderült, hogy a termék elfogyott, és nincs már a másik boltjukban sem. „
A történetet hagyjuk nyitva. Kérjük meg a gyereket, hogy fejezze be a történetet, mondja el, mit tanácsolna Pankának? Mit érezhetett Panka? Ezek az életből vett kis történetek kiválóan alakítják az empátiát.
- ÉRZELEMNAPLÓ
Ez a naplószerű dokumentáció inkább felnőttek számára vagy tinédzserek számára ajánlott, de kisiskolások számára is használhatjuk, amennyiben átszerkesztjük a táblázatot, és a felnőttekre vonatkozó érzelemmintákat kivesszük belőle. A napló célja, hogy az érzéseket tudatosítsa. Mivel az „érzés” egy olyan folyamat, mely egyazon időben keletkezik az agyban és a testben egyaránt, így érzelmeinket testi szinten is megéljük, megtapasztaljuk. Készíts egy üres táblázatot, melyben vízszintesen a hét napjai vannak, függőlegesen pedig az érzelmek.
- harag
- ingerlékenység
- kudarc
- ellenségeskedés
- félelem
- idegesség
- zavar
- ziláltság
- szomorúság
- bánat
- sértettség
- magány
- szükség
- szeretet
- nemi vágy
- izgatottság
- boldogság
- öröm
- gyönyör
- csintalanság
- +
Hagyjunk plusz üres sorokat a táblázat végén. Ezeket kiegészítheted olyan érzésekkel, melyek nem szerepelnek a táblázatban. A táblázat mellé egy másik lapra rajzolj le egy emberi testet - csak körvonalakkal. Ezek után nincs más dolgod, mint megfigyelni önmagad, és bejelölni az adott érzelmet, az adott napon, illetve a másik oldalon azt, hogy a testedben, hol érezted, vagy hol éreztél valamilyen változást. Bármilyen történést, fájdalmat, mozgást, meleg-, hidegérzetet „gombócot”- érzetet jegyezz le. Ezek megfigyelésével egyre közelebb kerülhetsz önmagadhoz, és megfigyelheted azt is, hogy van-e esetleg a valóságos érzelemmel nem egyező érzelem megnyilvánulásod? Például dühbe gurulsz, amikor valójában sírni volna kedved? Ez a módszer segít felfedni valóságos érzelmeidet, és az ezekhez társított testi reakcióidat. A kettő összhangja már csak a megfelelő önismeret kérdése:)
Folyt.köv.
Brecz Vera
